Fórum

Kedves Zsombor!

Megpróbálok minden kérdésre válaszolni, kérlek jelezd, ha kimarad valami.
1, Az említett folyók tartományelválasztó vonalak is egyben, bár ebből a szempontból a térkép valóban nem konzisztens (például a Nílusnál be van húzva a másik vonal is, a Volgánál nem, de ezt nem kell figyelembe venni).
2, A nemzetiségi lázadás lehetősége Dublin és Prága esetében opcionális szabály, ezért nincs külön jelölve a térképen. A rájuk vonatkozó szabályok pont olyanok, mint a többi nemzetiségi terület esetében (pl Brassó). Ilyenkor a diplomáciai szakaszban ki kell játszani egy diplomáciai kártyát (ha nincs ott helyőrség ekkor) és föl kell helyezni lefordítva egy gyalogságot (antant esetén barna, különben világoszöld, mint Bulgária). Ha az érintett területre nem érkezik lovas illetve gyalogos egység az egyéb mozgások szakasz végéig, akkor a gyalogos megofordul, és a terület megszálltként kezelendő.
3, Köszönöm az információt, sajnos valóban nem sikerült minden város helyét teljesen pontosan belőni, egyébként már elektronikus formában kész van az új térkép ahol igyekeztünk ezeket javítani.
Jó szórakozást kívánok! Konrád

Kedves Konrád!

Szeretnék 1-2 kérdést feltenni a játékhoz!
A legfontosabb: a térképen egyes tartományok között nincsen szaggatott határvonal, csupán folyó (a Volga csaknem teljes szakasza, az Odera Berlin és Danzig között). Viszont a Nílusnál látszik a szaggatott határvonal. A fent említett területek akkor értelemszerűen különállóak? A Volga esetében nem tudom máshogy értelmezni a térképet... Berlin és Danzig esetében ha csak folyó van a tartomány közepén az érthetö, bár általában nincsen 2 város egy tartományban jelezve és így Berlin mint föváros nagyon közel van az ellenséges orosz magterületekhez...

Egy másik kérdés: a haladó szabályokban (23.oldal) szó van Prága és Dublin nemzetiségi kérdéséről. Máshol viszont erről nem találok leírást. Leírnátok nekem részletesen hogy működik itt a lázadás? (Bepöttyözve sincsenek ezek a területek)

A szabályban írt brit gyár Manchesterben, Newcastle tartományt jelöli? (Manchester nincs megjelölve)

És végül egy javítási javaslat a térképpel kapcsolatban: sajnos észrevettem egy-egy várost amelyek földrajzilag nincsenek helyesen jelölve a térképen. Vannak kisebb eltérések 0,5-1cm (Hamburg, Ankara, Budapest, Barcelona(valójában kikötö, de itt nem látszik annak, szándékosan nem lehet kikötö?)) de nagyobb pontatlanságok is, amelyek volt, hogy kicsit megzavartak: Brassó, Krakkó, Varsó, Konya(!!).

Köszönöm elöre is a válaszokat, és a kritikát csupán építö jelleggel fogalmaztam, a játék maga nagyon szép munka!

Üdvözlettel,
Zsombor

Köszönöm a válaszokat a kérdéseimre.

Amugy arra jutottam,hogy a terület jelzésre tán készítek a nagyhatalmaknak zsetonokat,amik a ,,Harc Európáért"-nál is voltak,csak 1 világháborúsként.
Mégegyszer köszönöm a fáradalmát.

Kedves Árpád!

A válaszaim:
1,"Kishatalmak esetén ugyanígy kell eljárni, a különbség annyi, hogy a számukra elérhető
egységek vagy a térképen vannak jelölve (Antant és Központi Hatalmak szövetségesei és
Belgium) illetve a szürkével jelölt országok hadereje az ipari pontok száma -1 gyalogság és 1
lovasság. " Azaz egy országnak, aminek 4 ipari pontja van (pl Hollandia) az 3 gyalogossal és 1 lovassággal rendelkezik, az elesett egységeit nem pótolhatja.
2. Ebben az esetben valóban a legjobb ha följegyezzük, bár a tapasztalatok alapján a front viszonylag szabályosan mozog, tehát megjegyezni sem nehéz (esetleg a török és keleti fronton okozhat problémát).

Jó szórakozást kívánok!

Nekem is lenne 2 kérdésem.
1A szabályzat és maga a játék is megvan.De semelyikben sem írja le,hogy semleges(szürke) országoknak az egység mennyiségét.
2Maga a megszerzett területet,hogyan jelölhetem meg ha el van foglalva?Csak jegyezzük meg vagy írjuk fel?

A haladó szabályrendszer tér ki arra, hogy mi történik azokkal a területekkel, amelyek az Ön által jelzett módon el vannak vágva a többi saját területtől. Ekkor az adott területen nem állíthatóak ki újabb egységek.
"Bekerítés: Ha egy terület csak ellenséges területekkel van körülvéve, akkor ott nem állítható ki
egység. A bekerítéshez az is szükséges, hogy ha határos tengeri területtel, akkor az ellenséges
hajók irányítása alatt áll. Az ilyen, bekerített területekre szállítókapacitással sem lehet
egységeket szállítani. A bekerített egységek nem indíthatnak támadást se, csak védekezhetnek"

Kedves Levente!

Nem kötelező a megszállt területen saját egységek állomásoztatása, illetve azokon se a megszálló, se az eredeti tulajdonos nem állíthat ki egységeket (kivéve, ha gyár van ott, akkor a megszálló kiállíthat műszaki egységeket). A próbajátékok során a megszállt területek nyilvántartása nem okozott gondot, ugyanis a legtöbb fronton egyszerűen stratégiai okokból minden megszállt területen állt egység. Az Ön által jelzett probléma esetleg a keleti vagy török frontokon állhat fönn, bár itt is általában maximum 3-4 olyan terület szokott lenni, ami el van foglalva de nincs rajta megszálló erő. Ha ennél több van, és a frontvonal állásából sem lehet a megszállt területekre következtetni, akkor javaslom ezeknek egy papíron való vezetését. A problémát teljesen jogosnak tartjuk, ezért a következő kiadásban már lesz megszállásjelző kartonok is.

Kedves Konrád!

Nekem egy kérdésem lenne: a megszállt ellenséges területeken mindig hagyni kell legalább 1 egységet? A szabály alapján én úgy értelmezem, hogy igen, máskülönben mi alapján lehetne eldönteni a "frontvonal" továbbhaladása után, hogy az a terület meg van-e szállva? Illetve, amennyiben nem hagynánk ott egységet, az ellenfél tudna a területre saját egységeket rakni, még akkor is, hogyha amúgy a terület "el van vágva" a fővárosától (a szabály nem tér ki erre).

Üdvözlettel:
Kis Levente

Kedves Konrád! Köszönjük a segítségét, ha felmerül még kérdés jelentkezünk. Ágnes és Sándor

Kedves Sándor!

Megpróbálok minden kérdésre válaszolni, kérem jelezze, ha kimarad valami.

Pár definíciót tisztáznak először: hadsereg: amit a tábornok vezet, ezek a nagyobb méretű jelzők
hadosztály /egység: a kisebb méretű jelzők
tartomány/terület: amikre minden ország föl van osztva. Egy mozgáspont egy határos területre való átmozgást jelent.

A térkép tartományokra van fölosztva, ezek a fekete szaggatott vonalak. Az egységeket - a négyzetek - ezeken kell elosztani. A játék elején annyi egységgel rendelkezik, ahány az ország kartonján föl van írva. Ezek elosztása az első lépés. Miután végeztek ezzel, azokon a területeken, ahol több, mint 5 szárazföldi egység állomásozik, oda kötelező kiutalni egy tábornokot - azaz az ott lévő egységeket le kell venni a tábláról, a tábornok lapkájára kell helyezni, és helyettük a térképre kell helyezni a tábornok számának megfelelő hadsereg jelzőt (1., 2. ,3. hadsereg - aszerint, hogy milyen szám van a tábornok lapkájára írva). Ha ez megvan minden kezdetben résztvevő országgal, akkor kezdetét veszi az első forduló. A diplomáciai szakasz után (ekkor kell bejelenteni a hadüzeneteket, például ha Németország hadat üzen Hollandiának) következik a csaták szakasza. Ekkor minden egység annyit mozoghat, amennyi a játékszabályban le van írva. Egy hadsereg tehát annyit mozog, amennyit benne lévő egységek mind meg tudnak tenni. Például: vegyünk egy hadsereget, amiben két lovas , négy gyalogos és egy löveg van. Ez a hadsereg mozog egy tartományt, ahol csatára kerül sor, mert ott egy ellenséges hadsereg állomásozik. A csatában a lövegre dobni kell, ha talál, le lehet venni egy ellenséges egységet (lovast vagy gyalogost). Utána jön a dobás, aki nagyobbat dob, még kap +2 erőt.
Ezután jön a számolás (gyalogság értéke 1 v. 1.5, lovasé 0.5 támadásnál, védekezésnél 1) . Ezeket össze kell adni, és a játékszabályban látható táblázat szerint kell megállapítani a veszteségeket (tehát ha a két haderő közt péládul 2 a különbség a támadó javára, akkor a védő 2 egységet vesz le, a támadó pedig 1-et (1-et mindig le kell vennie a támadónak, ha nyer, akkor is, ha veszít, akkor a fönti szabály szerint, amennyi a különbség).
Ezután a védő eldönit, hogy marad-e a területen, vagy sem. Ha nem, akkor visszavonul, és a terület, ahol állt eredetileg, üres marad, oda bevonulhat a támadó hadsereg. Ha marad, akkor még egy ilyen rohamra kerül sor, aminek a menetét fönt leírtam Itt tételezzük föl, hogy megint veszteségeket szenved, és csak 1 gyalogos marad. Miután összesen két rohamból áll egy csata, ezért a terület a védő marad. Ha viszont ennél is több veszteséget okoznak neki, és 0 egység marad ott, akkor a támadó hadsereg megintcsak be tud vonulni, és elfoglalta az ellenséges területet.
A következő, csata utáni szakasz az egyéb mozgások, ahol azok a hadseregek és egységek mozoghatnak, akik nem mozgtak annyit, amennyi a maximális mozgáspontjuk.
Utána jön a vásárlás. Ekkor lehet az IP-ből az egységekhez hasonlóan védvonalat venni, amit bármelyik saját területre le lehet rakni.
Az utolsó szakasz a szállítókapacitás használata. Ekkor ha van olyan terület, ahol a vásárlással több, mint 5 egység állomásozik, oda ki kell utalni egy tábornokot, tehát az egységeket a lapkára kell tenni, és a térképre a hadsereg jelző kerül. A meglévő tábornok helyett is ki lehet utalni újat, ekkor az egyik lapkáról a másik lapkára kerülnek az egységek. Ez viszont már -1 szállítókapacitást jelent (a maximális szállítókapacitások száma Kanadára van írva).