Fórum

A haladó szabályrendszer tér ki arra, hogy mi történik azokkal a területekkel, amelyek az Ön által jelzett módon el vannak vágva a többi saját területtől. Ekkor az adott területen nem állíthatóak ki újabb egységek.
"Bekerítés: Ha egy terület csak ellenséges területekkel van körülvéve, akkor ott nem állítható ki
egység. A bekerítéshez az is szükséges, hogy ha határos tengeri területtel, akkor az ellenséges
hajók irányítása alatt áll. Az ilyen, bekerített területekre szállítókapacitással sem lehet
egységeket szállítani. A bekerített egységek nem indíthatnak támadást se, csak védekezhetnek"

Kedves Levente!

Nem kötelező a megszállt területen saját egységek állomásoztatása, illetve azokon se a megszálló, se az eredeti tulajdonos nem állíthat ki egységeket (kivéve, ha gyár van ott, akkor a megszálló kiállíthat műszaki egységeket). A próbajátékok során a megszállt területek nyilvántartása nem okozott gondot, ugyanis a legtöbb fronton egyszerűen stratégiai okokból minden megszállt területen állt egység. Az Ön által jelzett probléma esetleg a keleti vagy török frontokon állhat fönn, bár itt is általában maximum 3-4 olyan terület szokott lenni, ami el van foglalva de nincs rajta megszálló erő. Ha ennél több van, és a frontvonal állásából sem lehet a megszállt területekre következtetni, akkor javaslom ezeknek egy papíron való vezetését. A problémát teljesen jogosnak tartjuk, ezért a következő kiadásban már lesz megszállásjelző kartonok is.

Kedves Konrád!

Nekem egy kérdésem lenne: a megszállt ellenséges területeken mindig hagyni kell legalább 1 egységet? A szabály alapján én úgy értelmezem, hogy igen, máskülönben mi alapján lehetne eldönteni a "frontvonal" továbbhaladása után, hogy az a terület meg van-e szállva? Illetve, amennyiben nem hagynánk ott egységet, az ellenfél tudna a területre saját egységeket rakni, még akkor is, hogyha amúgy a terület "el van vágva" a fővárosától (a szabály nem tér ki erre).

Üdvözlettel:
Kis Levente

Kedves Konrád! Köszönjük a segítségét, ha felmerül még kérdés jelentkezünk. Ágnes és Sándor

Kedves Sándor!

Megpróbálok minden kérdésre válaszolni, kérem jelezze, ha kimarad valami.

Pár definíciót tisztáznak először: hadsereg: amit a tábornok vezet, ezek a nagyobb méretű jelzők
hadosztály /egység: a kisebb méretű jelzők
tartomány/terület: amikre minden ország föl van osztva. Egy mozgáspont egy határos területre való átmozgást jelent.

A térkép tartományokra van fölosztva, ezek a fekete szaggatott vonalak. Az egységeket - a négyzetek - ezeken kell elosztani. A játék elején annyi egységgel rendelkezik, ahány az ország kartonján föl van írva. Ezek elosztása az első lépés. Miután végeztek ezzel, azokon a területeken, ahol több, mint 5 szárazföldi egység állomásozik, oda kötelező kiutalni egy tábornokot - azaz az ott lévő egységeket le kell venni a tábláról, a tábornok lapkájára kell helyezni, és helyettük a térképre kell helyezni a tábornok számának megfelelő hadsereg jelzőt (1., 2. ,3. hadsereg - aszerint, hogy milyen szám van a tábornok lapkájára írva). Ha ez megvan minden kezdetben résztvevő országgal, akkor kezdetét veszi az első forduló. A diplomáciai szakasz után (ekkor kell bejelenteni a hadüzeneteket, például ha Németország hadat üzen Hollandiának) következik a csaták szakasza. Ekkor minden egység annyit mozoghat, amennyi a játékszabályban le van írva. Egy hadsereg tehát annyit mozog, amennyit benne lévő egységek mind meg tudnak tenni. Például: vegyünk egy hadsereget, amiben két lovas , négy gyalogos és egy löveg van. Ez a hadsereg mozog egy tartományt, ahol csatára kerül sor, mert ott egy ellenséges hadsereg állomásozik. A csatában a lövegre dobni kell, ha talál, le lehet venni egy ellenséges egységet (lovast vagy gyalogost). Utána jön a dobás, aki nagyobbat dob, még kap +2 erőt.
Ezután jön a számolás (gyalogság értéke 1 v. 1.5, lovasé 0.5 támadásnál, védekezésnél 1) . Ezeket össze kell adni, és a játékszabályban látható táblázat szerint kell megállapítani a veszteségeket (tehát ha a két haderő közt péládul 2 a különbség a támadó javára, akkor a védő 2 egységet vesz le, a támadó pedig 1-et (1-et mindig le kell vennie a támadónak, ha nyer, akkor is, ha veszít, akkor a fönti szabály szerint, amennyi a különbség).
Ezután a védő eldönit, hogy marad-e a területen, vagy sem. Ha nem, akkor visszavonul, és a terület, ahol állt eredetileg, üres marad, oda bevonulhat a támadó hadsereg. Ha marad, akkor még egy ilyen rohamra kerül sor, aminek a menetét fönt leírtam Itt tételezzük föl, hogy megint veszteségeket szenved, és csak 1 gyalogos marad. Miután összesen két rohamból áll egy csata, ezért a terület a védő marad. Ha viszont ennél is több veszteséget okoznak neki, és 0 egység marad ott, akkor a támadó hadsereg megintcsak be tud vonulni, és elfoglalta az ellenséges területet.
A következő, csata utáni szakasz az egyéb mozgások, ahol azok a hadseregek és egységek mozoghatnak, akik nem mozgtak annyit, amennyi a maximális mozgáspontjuk.
Utána jön a vásárlás. Ekkor lehet az IP-ből az egységekhez hasonlóan védvonalat venni, amit bármelyik saját területre le lehet rakni.
Az utolsó szakasz a szállítókapacitás használata. Ekkor ha van olyan terület, ahol a vásárlással több, mint 5 egység állomásozik, oda ki kell utalni egy tábornokot, tehát az egységeket a lapkára kell tenni, és a térképre a hadsereg jelző kerül. A meglévő tábornok helyett is ki lehet utalni újat, ekkor az egyik lapkáról a másik lapkára kerülnek az egységek. Ez viszont már -1 szállítókapacitást jelent (a maximális szállítókapacitások száma Kanadára van írva).

A történelem iránti fogékonyságunk feltüzelte érdeklődésünket az „Előzd meg Trianont” játék iránt. Megvettük a játékot és letöltöttük az internetről a JÁTÉKSZABÁLY-t, melynek megértése kissé nehézkes.
A szabályban alaposan kidolgozva látszanak a hadi egységek IP értékei, a kezdeti felállások, a tüzérség használata, de nem értjük belőle:
1. Mikor és hogyan mozoghatnak a hadi egységek? A csata menetének leírásában csupán a löveg játszik aktív szerepet a dobás révén. A csata többi szakasza számolásból, értékelésből áll, de hogyan mozognak a lovasok, gyalogosok, egyéb egységek?
2. Mi a harci egység, hadosztály és hadsereg definíciója?
3. Hol helyezhetők el a tábornokokhoz tartozó hadosztályok? Azok is csak egy-egy kis terület-egységen, vagy átfedhetnek nagyobb területeket? Mit jelent egy tábornok kiutalása?
4. Mit jelent a mozgástartomány? Hogyan mozoghatnak a hadosztályok?
5. Hogyan történnek a területi elfoglalások?
6. Hová kell/lehet helyezni a védvonalakat és mikor?
7. Hogyan halad előre a játék, a tüzérséget leszámítva?
Üdvözlettel Sándor

Kedves Péter!

A szárazföldi és tengeri egységek alapszabályként nem harcolhatnak egymás ellen, kivételt a repülők képeznek, amelyek a hajós csatában is részt vehetnek. A hajókat úgy érdemes elképzelni, hogy magában a kikötőben állomásoznak, míg a a szárazföldi egységek magát a tartományt ellenőrzik. Jó szórakozást kívánok a további játékokhoz!

Kedves Jabba! Ezen mi is gondolkodtunk, és a szabályzat következő frissítésében lehet már benne is lesz.

Sziasztok!

Nekem is kérdésem van a szabályokról. Még nagyon az elején vagyunk :)

Ha egy kikötőtartományon szárazföldi egységek vannak, azt támadhatom hajókkal, illetve fordítva?

Nagyon köszönöm a válaszokat. A Haladó szabályokkal együtt így már minden érthető. Lengyelország behozási lehetősége kimondottan tetszik. Én talán még annyit tennék hozzá, hogy a magterületen védekező seregek kaphatnának egy kis morál bónuszt. Mondjuk +1-et az értékelésnél.