Fórum

A történelem iránti fogékonyságunk feltüzelte érdeklődésünket az „Előzd meg Trianont” játék iránt. Megvettük a játékot és letöltöttük az internetről a JÁTÉKSZABÁLY-t, melynek megértése kissé nehézkes.
A szabályban alaposan kidolgozva látszanak a hadi egységek IP értékei, a kezdeti felállások, a tüzérség használata, de nem értjük belőle:
1. Mikor és hogyan mozoghatnak a hadi egységek? A csata menetének leírásában csupán a löveg játszik aktív szerepet a dobás révén. A csata többi szakasza számolásból, értékelésből áll, de hogyan mozognak a lovasok, gyalogosok, egyéb egységek?
2. Mi a harci egység, hadosztály és hadsereg definíciója?
3. Hol helyezhetők el a tábornokokhoz tartozó hadosztályok? Azok is csak egy-egy kis terület-egységen, vagy átfedhetnek nagyobb területeket? Mit jelent egy tábornok kiutalása?
4. Mit jelent a mozgástartomány? Hogyan mozoghatnak a hadosztályok?
5. Hogyan történnek a területi elfoglalások?
6. Hová kell/lehet helyezni a védvonalakat és mikor?
7. Hogyan halad előre a játék, a tüzérséget leszámítva?
Üdvözlettel Sándor

Kedves Péter!

A szárazföldi és tengeri egységek alapszabályként nem harcolhatnak egymás ellen, kivételt a repülők képeznek, amelyek a hajós csatában is részt vehetnek. A hajókat úgy érdemes elképzelni, hogy magában a kikötőben állomásoznak, míg a a szárazföldi egységek magát a tartományt ellenőrzik. Jó szórakozást kívánok a további játékokhoz!

Kedves Jabba! Ezen mi is gondolkodtunk, és a szabályzat következő frissítésében lehet már benne is lesz.

Sziasztok!

Nekem is kérdésem van a szabályokról. Még nagyon az elején vagyunk :)

Ha egy kikötőtartományon szárazföldi egységek vannak, azt támadhatom hajókkal, illetve fordítva?

Nagyon köszönöm a válaszokat. A Haladó szabályokkal együtt így már minden érthető. Lengyelország behozási lehetősége kimondottan tetszik. Én talán még annyit tennék hozzá, hogy a magterületen védekező seregek kaphatnának egy kis morál bónuszt. Mondjuk +1-et az értékelésnél.

Köszönöm az érdeklődését és a kérdéseit!

A továbbiakban többet fogok hivatkozni a haladó szabályra, ezt itt találja (a honlap címe minden dobozon rajta van):https://elozdmegtrianont.hu/jatekszabaly/.

Ebben Belgiumra kicsit más szabályok vonatkoznak, ezért kapott más színt. A lengyel területek fehér pöttyözéssel vannak jelölve (3 orosz terület és Krakkó) de a lengyel egységek szintén világoszöld színűek.

Ha szigorúan a szabályokat követjük, akkor valóban így kell eljárni, tehát így az adott ország nem az antant, hanem a központi hatalmak tagja lesz.

Az afrikai gyarmatok nem számítanak, magterületnek abban az értelemben, hogy elfoglalásuk nem szükséges. Az alap játékszabályban egységek ugyanúgy építhetőek rajta, a haladban viszont Európán kívül limitálva van az építhető egységek száma. Tehát Gibraltár esetében is az alap játékmódban korlátlan egység építhető, bár ez valóban nem reális, de az alapszabályzatban nem akartunk kitérni erre.

Kanadának valóban nincs sok jelentősége, inkább "helykitöltőként" funkcionál, illetve rá vannak írva a szállítókapacitás számai is.

A kórházak és védvonalak is IP-ből mennek, ezek ára a térképen rajta vannak (2 illetve 1 IP), a kórházak száma maximalizálva van az országkartonon.

A hadvezérek mind más-más képességekkel rendelkeznek, ami külön rájuk van írva. A bonyolultabbak külön el vannak magyarázva a szabályzatban is, pl Hindenburg egy speciális eset, ő ha 1-et vagy 2-öt sobunk újra dobhat egyszer (szerencsefaktor és tüzérség esetén is).

A diplomáciai kártyáknak három fölhasználása van: ország behívása, annak elhalasztása és sztrájk.

Az elsőre példa lehet Olaszország behívása, ami egy kártyába kerül az antantnak, és 1915 tavaszától tehető meg. Erre válaszul egy vagy két kártyával egy vagy két fordulóval lehet ezt eltolni, tehát legkésőbb 1915 őszéig. VAGY átadjuk Trentet (pöttyözött terület) és így egy évet nyerünk, egy szintén egy kártyába kerül. Ezek a lehetőségek ugyanúgy fönnállnak Romániával is.

A sztrájkra akkor kerülhet sor, ha egy gyár őrzietlenül marad, azaz az adott területen nincsenek egységek. Ekkor egy kártya kijátszásával a gyár átfordul, és nem termel. A visszafordításához egy lovas vagy gyalogos hadosztályt kell odavezényelni.

A haladó játékmódban egy kibüvl a nemzetiségi területen (például Trent) szított fölkeléssel, ahol egy kishatalmi egységjelzőt kell fölállítani az adott területen, ha az védtelen. illetve Lengyelország fölállításával és a trializmussal.

A műszaki egységek valóban nem igazán alkalmasak egymagukban területek védelmére, inkább kisegítő szerepük van. Itt az a koncepció, hogy egy repülő század rendelkezik egy földi bázissal is, amit a lovas, gyalogos hadosztály könnyűszerrel elfoglal, és így semmisül meg az egység.

A tengeralattjáróknak a képességei tovább bővülnek a haladó szabályban, amik remélhetőleg jobban átadják a valós képességeiket. Így például itt áthaladhatnak ellenség által irányított tengeri terülteken, anélkül, hogy csatát kezdeményeznének. Illetve lehetőségük van elsüllyeszteni is ellenséges hajójat.

Mégegyszer nagyon köszönjük a visszajlezését, ez hatalmas segítség nekünk és a többi játékosnak is, hogy egyértelművé válnak ezek a kérdések!

Lenne pár kérdésem/észrevételem a szabályokkal kapcsolatban:

- Nem egészen világos, hogy az egyéb országok mi alapján vannak színezve. Világoszöld a később belépő központi, barna a későbbi antant. Szürke a semleges, sötétszürke a nem támadható. De mi alapján sárga Belgium? Lengyelország hogyan lesz játszható? Én úgy látom, hogy az német terület.
- Mi lesz akkor, ha egy barna, vagyis antant barát állam még semleges, de megtámadja egy antant állam? Akkor ő mégis központi lesz?
- Az afrikai gyarmatok is a magterületek részei?
- Az USA feletti terület Kanada? Mivel nem látok ott kikötőt, ezért ez hogyan lehet hasznosítani a játékban?
- Jól látom, hogy Gibraltár egy aprócska brit terület? Ok, ez egy Erőd. De itt ugyanúgy tudok termelni is?
- Mi alapján állítok fel Kórházat és Védvonalat? Ez is IP-ből megy?
- A hadvezérek kártyája viszonylag összetettnek tűnik, de erre vonatkozóan nem sok infót találtam a szabálykönyvben.
- Jó lenne egy kis ismertető, ízelítő a diplomáciakártyákra vonatkozóan. Ez egy nagyon jó része lehet a játéknak, de jól jönne egy-két konkrétabb példa.
- A repülő, zeppelin támadásban nyújtott szerepe világos, és tetszetős. Viszont 1-2 gyalogos egység simán le tudja őket szedni? Nem kapnak semmi védelmet a repülés miatt? Ugyanez kérdéses a tengeralattjárónál is.

Egyébként gratulálok a játékhoz. A szabálykönyv egyes részei nagyon tetszenek (szerencsefaktor, tüzérség, hadvezérek, diplomácia, támadó kötelező vesztesége, kishatalmak). Én magam is amatőr játékfejlesztő vagyok. Ezért van fogalmam arról, hogy mekkora meló lehetett ezt összerakni. Elismerésem. Tervezem egyébként a vásáslást, de előbb ezeket a kérdéseket tisztázni szeretném.