Játékismertető

A játék tartalmaz:

  • egy  40X60 cm-es Európa és Közel-Kelet térképet
  • 18 hadvezér kártyát, a 8 játszható nagyhatalom színeiben
  • 6 diplomácia kártyát
  • másfél kartonnyi egységjelzőt (összesen több száz darab)
  • országkartonok, rajta az építhető egységekkel
  • kettő dobókocka és zacskók az egységek tárolására

Ajánlott: 14 éves kortól

A játékszabály ide kattintva tölthető le.

Az “Előzd meg Trianont” egy forduló alapú táblás játék, ahol a színtér Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet. Minden ország tartományokra van fölosztva, a játék célja pedig, hogy az ellenséges fővárosok közül lehetőleg minél több saját kézre kerüljön. Egy-egy tartomány különböző fontossággal bír természetesen, van, amelyik a győzelemhez, és van, amelyik az egységek előállításához szükséges. A játékban 10 különböző hadi egység áll rendelkezésre (gyalogos, lovas, tüzér hadosztályok,tankok, repülők stb.), mind más-más erősséggel és képességekkel. 

A hadosztályokat a tábornokok vezetik, köztük Hindenburg vagy a későbbi Atatürk, akiknek mind más-más erőssége van. A játék elkészítése közben különös figyelmet fordítottunk a történelemhűségre, az akkori katonai-gazdasági erőviszonyok átadására, de ez nem jelenti azt, hogy a Központi Hatalmaknak ne lenne lehetősége a győzelemre! 

(a térkép, és a játék tartozékai. Lent: országkartonok, alatta az egységjelzők, a táblán a tábornokok és diplomáciai kártyák)

A hadi eseményeken kívül a játék másik fontos terepe a diplomácia és a hátország. A játékosoknak számolniuk kell kommunista felkelésekkel, nemzetiségi lázadásokkal, illetve maguk is szíthatják azokat, és lehetőségük van késleltetni egy ellenséges ország belépését a háborúba. Lehetőség van továbbá a hadigazdaság kiépítésére, az ellenséges gyárak leszerelésére. A játék ezen felül teret ad valóságban is megtörtént események újrajátszására, így az Orosz Forradalom vagy a tengeralattjáró-háború is megjelenik.

 

Lássuk, hogy néz ki ez a gyakorlatban! A játék elején hadseregekbe rendezzük a hadosztályokat, attól függően, hogy hol van rájuk nagyobb szükség. Ahogy látszik - számok körbe írva - egyes területek elfoglalása esetén megnövekszik a hadi termelésünk.

Minden hadseregnek van egy jelzője, amit a térképre teszünk, a benne lévő egységek pedig a tábornok kártyáján vannak - itt például Hindenburg és Pétain áll szemben egymással.

Egy csatában a derékhadat a gyalogos hadosztályok adják, ezek (és a lovas hadosztályok) száma alapján kapjuk meg a hadsereg harcértékét. A tüzérségre pedig dobni kell a csatában, és ha talál, akkor soron kívül okozhatunk veszteséget az ellenfélnek. Hindenburg például ha 1 vagy 2-öt dob, megismételheti a dobást. A további egységek - például mérges gáz, repülőszázadok - tovább befolyásolják a hadsereg harcértékét. A csata végén az veszít, akinek kisebb az összesített harcértéke.

A háborúba folyamatosan újabb és újabb országok lépnek be, itt például a keleti fronton az 1916-os erdélyi román betörésre készülnek. Jól látszanak a hadsereg jelzők, melyek több hadosztályt jelképeznek.

A játék egyszerre kooperatív és kompetitív, hiszen a siker attól függ, hogy a szövetség tagjai jól együtt tudnak-e működni, és ki tudják-e segíteni egymást (természetesen lehetőség van két fős játékra is, ahol a két játékos az antantot vagy a központi hatalmakat vezeti). 

Webáruház készítés